A nyár végi Szlovén fotós túra nagyon emlékezetes volt, így az őszi időszakra is terveztünk egy hasonlót, ezúttal már 3 naposra. A célterület Kranjska Gora volt. A túra összegzése: 1423 km, 22 óra 47 perc menetidő.
Az alábbiakban élménybeszámolót olvashattok képekkel, időrendi sorrendben.
Kicsit késésben voltunk, de emiatt szerencsésen jött ki az, hogy egy szupercellát láthattunk már félig-meddig hegyes környezetben. Viharvadászként szebb indulást nem tudnék elképzelni egy fotós túra esetén.
A szállásra már sötétben értünk oda, kicsit ködös-párás időben, de így is érezhető volt, hogy mennyire gyönyörű lehet ez a hely, azonban a látványra reggelig várni kellett. Az este folyamán sétáltunk egyet a településen, ami a hideg ellenére sem volt kihalt. Néhány mobilos fotót készítettem, de ezeket itt nem osztom meg, nem annyira érdemesek rá. A séta után visszatértünk a szállásra, majd izgalmasan vártuk a reggelt, hogy a napkeltét tudjuk majd fotózni. Több hátráltató tényező is körvonalazódott előre, egyik a köd, másik az érkező csapadék, mindkettő kérdéses volt, hogy reggel lehetővé tesz-e majd bármilyen fotózást. Éjjel 4 után keltünk, a műholdképre pillanatva pedig egyértelmű volt, hogy az idő kedvez nekünk, menni kell. Felöltöztünk, és elindultunk a közeli sípályára, ahol meg is álltunk fotózni és videózni is. Itt drónnal és géppel is készítettem képeket.
A terv innen egy körút volt (100 km) a hegyek között, több helyszínnel, fő célpont pedig a Mangart nyereg volt. A héten zárva volt több út is a környéken, de mire kiértünk szerencsénk volt, minden nyitva!
A Mangart környékére felmenni önmagában felért egy élménnyel. Autóval több, mint 25 perc környéke volt a teljes táv, egy igen-igen keskeny úton, több helyen korlát nélkül. Így visszagondolva már szép élmény, ott a helyszínen azért nem voltam teljesen nyugodt:)) Viszont az utána elénk táruló látvány mindent káprótolt.
Mivel itt már későre járt, visszamentünk a szállásra. Este ettünk egy étterembe, majd nyugovóra tértünk. Reggel ismét napkeltézés volt a terv. Próbáltunk keresni egy másik helyszínt, de az idő rövidsége és a sötétség nem volt ebben túl nagy partnerünk, úgyhogy ugyanoda mentünk vissza, ám ezúttal alásütős napkeltét kaptunk, ami így teljesen más volt, mint az előző napi. A köddel ismételten óriási szerencsénk volt.
Innen ismét egy kisebb túrázás volt tervben. Az alig 2 km-re található Jasna-tó volt az egyik cél, a másik pedig már Olaszországban található Fusine tavak.
A helyszínt elhagyva Olaszországba mentünk. Ez a 2 tó látható egyébként a Mangart nyeregről is, a fentebb található képeken a hegyről néztük meg ugyanezeket. A látvány itt is elképesztően gyönyörű volt.
Innen már hazafelé indultunk, viszont még útba akartuk ejteni Bled-et, ami sikerült is, így még néhány záró képet tudtunk itt csinálni, majd következett a hosszú haza út.
A túráról készült egy hosszabb videó is, ezt itt lent megtaláljátok, ott részletesebben is átélhetitek azt amit mi is. Az egész túra életem egyik legszebb túrája volt, biztosan visszajövünk még!